Sziasztok. Megvan már az 5. rész is. Akkor kellemes olvasást!
*Én szemszögem*
(Irány vissza a jelen)
Miután odaértünk Hikarihoz, elkezdtük volna kifaggatni, de Hablaty közbe lépett, így mi csak Gothihoz menet kérdezgettük. Miután Asztrid magához tért, Hablaty felénk fordult:
-Nos... Az van, hogy ma este lenne egy bál, amire saját készítésű ruhát kell viselni. Meg még egy valami... A sárkányaitoknak is ott kell lenniük, de tudom, hogy még nincs. Szóval délután öt óráig kereshettek sárkányt, ha nem találtok, választok nektek az istállóból egyet. És majd öt órától pedig jelentkezzetek Hangánál, aki segít majd nektek a ruhával meg minden ilyesmi. De még mielőtt elmentek, szeretném tudni a neveteket - nem tudtuk, hogy mire kell, de azért bemondtuk. - Köszönöm. Nos, akkor mehettek - ezután mindenki a maga útjára ment és Hikari már megint eszméletlenül gyorsan elszáguldott. Én úgy döntöttem, hogy a tengerparton keresek valami sárkányt. Mikor odaértem, semmi különös dolgot nem láttam, majd egy sárkánysikolyt hallottam... A hang iránya felé futottam és akkor azt láttam, amitől rettegtem. Egy sárkány, pontosabban valamilyen fúria - mert igazából nagyon Éjfúriás volt a kinézete - egyik szárnya egy kisebb adag kő alá szorult. Elindultam, hogy segítsek neki, de ő rám mordult.
-Ne, hogy közelebb jöjj! - nagyon mérges és nagyon feszült volt, a hangján is hallatszott. De én nem hallgattam rá.
-Csak segíteni szeretnék - próbáltam kedvesen hozzá szólni, hogy azért tudjak is tenni valamit.
-Ha igazán segíteni szeretnél, akkor tűnj el innen! - hangja egyre mérgesebbé vált, érzései pedig rám is átragadtak.
-Ha ennyire szeretnél meghalni, akkor legyen! De tudd, én csak le akartam szedni azokat a köveket a szárnyadról! - hihetetlen mennyire képes vagyok átvenni egyes lények tulajdonságait. Most már ordítoztam vele, majd meglepődve tapasztaltam, hogy visszahőkölt, amitől én is. - Bocsánat. Nem akartam kiabálni, csak képes vagyok mások tulajdonságait átvenni.
-Hagyjuk. Én is szoktam ilyen lenni, főleg a szüleimmel. Habár már rég elköltöztem otthonról, még a mai napig visszajárok meglátogatni őket és... Várj! Te érted, amit mondok?
-Nos. Igen? - mondtam kérdésnek hangzóan.
-Nos. Ez. Remek! - nem számítottam ilyen válaszra de mindegy is. Ezek után pedig elkezdtünk beszélgetni gyakorlatilag mindenről, majd fél négy lett.
-Esetleg lennél a sárkányom? Mármint tudod, akivel együtt dolgozhatok, játszhatok és beszélgethetek. Mi a válaszod?
-Hát nem is tudom... Legyen akkor egy igen. És akkor nevet is kell rám akasztanod, hogy megtalálj engem.
-Hát igazából nem lenne nehéz a nagy tömegben megtalálni egy... Tulajdonképpen milyen sárkány is vagy?
-Én Vályatfúria lennék kedves. Az Ősi Fúriák leszármazottja vagyok és további 13 fajtársammal alkotjuk a Fúriák Szövetségét. Régen még viszályban voltunk egymással. Az Éjfúriák az eget akarták uralni, de sajnos mindannyiunknak vannak szárnyai, szóval ezzel senki sem értett egyet. Majd jöttek a Földfúriák, hogy akkor ők lemondanának a szárnyalásról a földért cserébe, de itt meg a Természetfúriák beleszóltak, mert úgy gondolták, hogy a föld őket illeti. Ezek után a Fényfúriák is kikérték maguknak a nappalt, de itt meg a Nap- és a Tűzfúriák állták útjukat. Még mi is veszekedtünk a Kristályfúriákkal a sötét helyekért, pedig semmi okunk nem lett volna rá. Rá két évre pedig jött 10 személy, akik jobb belátásra térítettek minket. Mindenki megvolt egészen mostanáig. Tegnap halottam, hogy újra elkezdődött a harc az Orkán- és az Időjárásfúriák között. Ma pedig újra nem tértek jó belátásra az Erő- és a Rémfúriák. Mindenhol van viszály valamilyen szinten, de remélem nem lesz súlyos, vagy esetleg valakik megint megoldják, de most véglegesen - figyelemmel kísértem végig a mondandóját. Elég fura volt. Nem is hittem, hogy a sárkányoknak is van történetük. Majd egy kicsit ledöbbent, mert valamit látott, szóval megkérdeztem. - Nos a szemed felcsillogott, pontosabban ragyogott. És mivel zöld, ezért a megállapításom az, hogy Éjfúria tekinteted van... - itt képzeljetek valami képszakadást, mint amikor a sorozatodba egy kis fekete képkockát látsz egy pillanatra. Egyáltalán mi az az Éjfúria tekintet? - Igazából még én sem tudom, hogy mit jelent, de találkoztam már Lángfúria tekintetű lánnyal is. Neki az volt a képessége, hogy tüzet tud gyújtani a kezével, s gyakorlatilag ugyanazokat a képességeket birtokolta, mint a Tüzesek. Ó! Tökre kiment a fejemből! Te még nem is tudsz a Kivetettekről.
-Milyen vetettek? - nem értettem, mire akar ezzel célozni, így ezt vágtam gyorsan rá.
-A Kivettettek. Felsőbbrendű lények, amiért a vikingek; zárójelben azok, akik sárkányokat ölnek; elűzik őket a szigetükről, legrosszabb esetben megölik. Szóval, kezdjük is, el, milyenek léteznek. Először is vannak az Időtlenek, akik képesek megmondani egy illető múltját, jelenét és jövőjét. Meg még a Futók, akik képesek olyan gyorsan futni, hogy 2 másodperc múlva már nem látod egy sík vidéken. De még vannak Tüzesek, akik képesek irányítani a tüzet, a tanultabbak pedig tudnak is csinálni a puszta elméjükkel. Léteznek Havasok és Légiek is, de ezekről csak annyit tudok, hogy a Havasok havat tudnak irányítani, habár vannak olyanok is, akik a vízhez is értenek, az erősebbek képesek havazást is létrehozni. A Légiek pedig tudnak repülni és a felhőket is ők hozzák létre. Az idősebbek akár tornádót is tudnak idézni, de a kezdők csak gyenge szeleket. Hallottam még a Fúrókról is, akik a földet tudják irányítani. A képzettebek tudnak a földbe ásni is, a tanultabbak már a sziklákat is kivájják. Anyukám még említett pár szót az Alvókról, akik képesek bárkit bármennyi időre elaltatni. De ez manapság már nagyon ritka, úgyhogy nem kell félni tőle. De még ott vannak a Sárvetők, akik a sarat irányítják, a Robbantók, akik, ha hozzá érnek bizonyos dolgokhoz, az fel fog robbanni, az Emelők, akik bármit fel tudnak emelni és elmozdítani, az Értők, akik beszélni tudnak bármelyik állattal, meg az Alakváltók, akik képesek bármivé átváltozni. Habár ott vannak a Memórialopók, akik képesek mindenki emlékét megnézni. Mint valami gömbökkel teli szoba, úgy látják az emlékeket. Akármit képesek lennének velük csinálni. Ha letakarják, akkor emlékezetkiesése lesz az illetőnek és lesznek olyan dézsa vu érzései. De akár össze is törhetik és akkor meg eltűnik az az emlék. De akár össze is kavarhatják, akkor az illető összezavarodik. De meg is nézhetik, így megtudják, mi történt. És legutolsó sorban a ek; a kivetettek kivetettjei pedig az Érzők. Ebből nagyon kevés van, és aki ilyen képesség birtokába jut, meg tudja változtatni a világ nézeteit. Emellett még érzik az érzelmeket, hallják a gondolatokat és erősebbek az érzékszerveik is. Szóval ennyi lenne a kiselőadásom. Milyen volt?
-Ööö. Nos. Nem is tudom. Egy kicsit elég sok volt. Mármint nem túl sok, hanem a memóriámhoz képest sok. De várjunk csak! Akkor én egy Érző vagyok?
-Hogy mi? Te lennél AZ az Érző, akiről még jóval korábban egy Melena nevű Időtlen megmondta, hogy az akkori Hildának a leszármazottja - aki Futó volt - lesz az, aki megmenti a világot?
-Hát nagyon úgy látszik. Amúgy a barátomat Melenának hívják, aki ezek szerint egy Memórialopó. Mert, ha Nala Időtlen; amit azért feltételezek, mert látta Asztrid "jövőjét"; akkor ő csak az lehet; akkor más nem láthat dolgokat, csak egy Memórialopó. Szerinted ez lehetséges? Mármint egy Futó leszármazottja egy Érző? Esetleg el tudnád sorolni, hogy a többieknek mi volt a képessége? Ja és a nevüket is mond légyszi!
-Hilda akkor Futó volt, Melena Időtlen, Eliza Légi, Nala Emelő, Helena Robbantó, Dyra Fúró, Hikari Értő, Elina Tüzes, Karina Memórialopó és Lillandél Alakváltó volt. Megfelelt? - valójában nem is volt fogalma, hogy ez mennyire tökéletes volt. De vajon honnan ismeri őket?
-Te honnan ismered őket? - tettem fel a kérdést. Nem várt választ kaptam. Valójában mostanában mindenre nem várt választ kapok.
-Ők voltak azok, akik békét teremtettek köztünk egy időre. Igazából csak ezer évre, mert ezer éve fejeződött be az előző viszálykodás. Amúgy meg, miért kérded?
-Nos, hát az van, hogy a barátaimat is így hívják.
-WOAW!!!! Ti lesztek a következő generáció, akik örökre megszűntetik a viszályt a Fúriák Szövetségében!! ÁÁÁÁÁÁ!!!! - ez a sárkány most komolyan fangörcsöt kapott? Nem hiszem el, hogy mi lennénk a következő generáció, akik megszabadítják a világot a Fúriák viszályától. Ez gyakorlatilag lehetetlen. De mi van, ha igaz? Aztán elkezdett megint világítani a szemem és a körmeim feketék lettek. Nem értettem, hogy mi történik.
-Mi történik? - kérdeztem, és ekkor váratlan dolgot tett. Felkapott a hátára és elrepült Hibbantról. Ezután egy lakatlan szigeten kötöttünk ki, ahol a kínok kínját éltem át. Olyan fájdalmakon mentem keresztül, hogy el sem tudjátok képzelni. A körmeim után a lábam és a karjaim kezdtek el feketedni, majd farokszárnyam nőtt, hátamon pedig éjfekete szárnyak jelentek meg. Ezután mindent máshogy láttam. Olyan volt, mint ha szépiában lenne a világ. És nem tudtam két lábra állni, mindig visszaestem és olyan magas lettem 4 kézlábon, mint Kristal. Igen Kristal, mert út közben elneveztem. Majd bele nézetem a szemébe, ami tükörként szolgált most. Megláttam benne magamat... egy Éjfúriaként????? Mi történt? Átváltoztam Éjfúriává? Az lehetetlen.
-Ezekkel most hogyan tudok repülni? Egyáltalán hogyan kell?
-Ez nagyon egyszerű. Egy kicsit rogyassz be mind a 4 mancsoddal, emeld fel mind 2 szárnyadat és mikor felugrassz, csapd le - ezután megpróbáltam, hátha sikerül és lássatok csodát, sikerült. Szerencsémre még fenn is maradtam a levegőben. Gyakoroltuk egy kicsit a fel és leszállást, majd a repülést, ezután elindultunk vissza Hibbantra. Úgy döntöttünk, hogy vállalva a következményeket, berepülünk a városba a főnöki házhoz. Ezek után valahogy sikerült vissza változni és bekopogtam. Hablaty ajtót nyitott és csodálkozással nézte a sárkányomat. Majd betessékelt. Ezután meséltem neki, hogy mi történt, mit tudtam meg és a többi. Elképedve hallgatta a történetet, s mivel az előadás végére 4 óra lett, úgy döntött, nekem adja azt a megtisztelő szerepet, hogy én leszek a bejelentő az esti ünnepségen, ezért készítettet nekem egy megfelelő ruhát. Amint felvettem, az éjfekete ruha olyan galaxis szerű hatásúvá vált. Nagyon úgy tűnt, mint a világűr. Ezek után oda adtam neki a hegedűt, készítettünk pár hangszert és elkezdtük kiválogatni a tulajdonosaikat. További 3 hegedű készült, azok pedig 3 igen szép hölgynek tulajdonába jutottak. A dob Takonypócnak került és lett 2 vokalista hölgyemény is. Lett még 2 cselló, 2 lánynak és 2 nagybőgő, 2 srácnak. Gyorsan összeszedtük őket, és elkezdtük a próbát. Mindenkinek sikerült találnom egy-egy szólamot, szóval senki sem maradt üres. A vokalista lányoknak megtanítottam a részüket, majd Hablaty következett. Neki nehezebb volt, mert őt hegedülni is meg kellett tanítanom és a dalt is ő énekelte, szóval neki még a szöveg is kellett... Nem volt könnyű menet, de végül minden úgy alakult, hogy tökéletes lett. Ezután 10-20 percet töltöttünk egy zongora elkésztésével, ami egy másik dalhoz kellett, hogy biztosra menjünk, ezen pedig Valka játszott. És még gitár is lett a végén, amit Fafej szólaltatott meg. Ezt is betanítottuk a bandának, hogy jól tudja mindenki. Ez után Hangához mentem, hogy igazítson a ruhán, de akármit is csinált, az mindig megváltozott. Alulra próbált felrakni néhány csipkét, de az is olyan galaxis mintájúvá vált. Úgy felidegelte magát, hogy már csak mintát rakott rá és azokat igazítgatta. Ezután megérkezett Nala is, oldalán; ha tippelnem kéne; egy Füstfúriával.
-Látom, te is találtál magadnak sárkányt.
-Hát igen. De hol van a tied? - kérdezte egy kicsit meglepődve.
-Az enyém Hablatynál tölti az időt Fogatlannal. Tudod, magamnak találtam egy Vályatfúriát és Hablaty szeretné megnézni közelebbről, ugyanis az Éjfúrián kívül nem találkozott más fúriákkal. De ha jól látom, te is egy ékes fúriát találtál magadnak, mégpedig egy Füstfúriát.
-Örvendek kisasszony. A nevem Árnyék, és pontosabban én találtam rá Nalára - kezdte az elég udvarias bemutatkozást a fiú sárkány.
-Én Hilda vagyok. Gondolom Nala mesélt rólam pár szót - erre bólintott, s bebizonyosodott, hogy igaz. - Esetleg te nem mesélnél magadról? Már mindent tudok a fúriákról, de a konkrét fajokról semmit.
-Nos. Kezdjük azzal, hogy hasonló képességekkel rendelkezek, mint a Füstlehellők, az Éjfúriák és a Légfúriák. Azaz füstöt tudok kibocsátani, el tudok tűnni a sötétben és szeleket tudok kavarni füsttel. A következő az, hogy SOHA NE TÉVESSZ ENGEM ÖSSZE MÁS FÚRIÁKKAL!! És asszem ennyi, amit illik tudni rólam és rólunk.
-Okké. Figyelj Nala. Ha esetleg megváltozik a ruha rajtad, akkor ne aggódj. Mást is tudsz - Ez után visszamentem kedvenc fúriámhoz, Kristalhoz. Majd még Hablattyal átbeszéltük az este menetét, hogy majd 10 óra tájt adja elő a dalt, és addig még van egy csomó dolgunk. Bementünk a nagyterembe, amit elkezdtünk füzérekkel és fénysorokkal díszíteni. Egy kis színpadot is rendeztünk, amire beraktuk a dobot és a zongorát. Valójában az összes hangszert elhelyeztük rajta és utána még rendeztünk egy utolsó próbát. Kőfej őrködött, hogy senki se jöjjön se be, se közel. A főpróba nagyon jól sikerült, s ezután eldöntötték a többiek, hogy elviszik a kottát, hogy gyakoroljanak. Azután pedig én gyakoroltam a magánszámomat, ha már újra összeáll a Hiccstrid. Ez a dal meglepetés lesz és egyedül Kőfej tud róla. Benne megbízok, mert nem olyan, mint a bátyja, hogy mindent elárul. De térjünk is vissza. Miután kimentem egy karrántást éreztem, s miután odanéztem, láttam, hogy Asztrid az. Hát még is ki lenne, aki elrángatna téged.
-Figyi. Tudom, hogy Hablaty téged nevezett ki bemondónak, szóval mindent tudsz, hogy mi fog történni ma este. Ki vele! Mit titkol Hablaty? - ezek után úgy néztem rá, mint aki nem értené, hogy mit mond.
-Tessék? - kérdeztem.
-Tudom, hogy tudod, szóval ne játszd meg magadat!
-De én tényleg nem értem miről beszélsz - nem csoda, hogy egy színjátszó csoportot alakítottunk a lányokkal, mert ez nagyon jól megy nekünk.
-Rendben. Akkor hiszek neked. De rajtad tartom a szememet!
-Oké - ezek után mind a dolgunkra mentünk. Úgy döntöttünk a lányokkal, hogy délután még áthívjuk a többieket is a bálra. Először Rebeka és Réka jött. Rebeka mivel a Dyra név mellett döntött, így hát szólítanom most már ekképpen kell. Réka viszont a Karina nevet választottam. Nem tudom, hogy honnan jött, de ez mindegy is. Miután átléptünk, vetettem egy pillantást mindkettőjükre. Először Dyrára néztem. Hihetetlen, hogy mekkora változáson esett át, amint átment a kapun. Haja gyönyörűen feltűzött lett, s természetesen barna. Szeme sárga volt, amit be kell valljak még sosem láttam. De citromsárga. Szóval ez eléggé hihetetlen. Felsője rövidujjú fehér lett, alatta egy nagyon világoskék színű vékony pulcsi volt rajta. Volt a kezén egy gyönyörűen megmunkált karkötő és egy kesztyű, ami bőrből készült, s nem volt ujja. Alul tapadós farmer lett neki, de nem volt hozzá szoknya. Csizmája hófehér, enyhén barnára színezett szőrmével lett díszítve és néhány kisebb csattal lett felszerelve. Szóval tényleg megváltozott. Valójában eddig mindenki nagy változáson esett át, tehát nincs miről beszélnem. Majd Karinára esett tekintetem. Haja lila lett, a végén nagy loknikkal. Szeme sötétebb barna lett, mint Nalának, de gondolom ennek oka van. Ruhája az arany és a piros színeket váltotta, de volt egy-két zöld is benne. Volt neki néhány aranykarkötője, és egy arany nyaklánca. Alul tapadós farmer és egy szép pirosra színezett bőrszoknya volt látható. Volt neki még egy szép, fekete és barna árnyalatos csizmája is. Majd bekísértem őket a faluba, ahol bemutattam őket Hablatynak és utána kerestek nekik egy ideiglenes sárkányt és készítettek egy-egy ruhát. Ezek után visszamentem és Tamival, Edinával, Nikivel és Gabival találtam szembe magamat. Nekik a nevük sorban Helena, Elina, Eliza és Lillandél lett. Tamira futott először a pillantásom. Na jó, nem írom le sokszor, amit eddig, de muszáj: Teljesen megváltozott! Haja, ha ki lenne engedve, tuti a bokájáig érne, de így befonva combközépig ért neki. Szeme nem olyan sötét, de nem is olyan világos narancssárga színű lett pirossal keverve és csillámlott. Ruhája sárga lett néhány lila színnel megfűszerezve. Karján egy kék karkötő, nyakát körbe fonta egy lánc. Alul tapadós farmer volt neki is, de szintén szoknya nélkül és egy sötétbarna csizma, ami apró kövekkel lett díszítve. Majd Elina jött. Haja aranysárga lett egy hosszú piros csíkkal és a bokájáig ért. Szeme szürkés színekben pompázott. Felsője a szürke és az ősz színeit adta vissza, vagyis olyan narancssárgás feelinget adott. Alul tapadós farmer, csizmája szürkés lett, a talpa pedig fa hatású. Ezek után Elizára esett tekintetem. Haja hosszú egyenes lett. A színe fura volt, ugyanis a feje tetején még fekete, majd egyre lentebb világosabb lett. Vagyis a színek így folytatták: fekete-barna-szőkés barna-szőke. Szóval egy eléggé fura, mégis gyönyörű hajszíne lett. A szeme, mint a tenger mélye, olyan kék volt, sőt egy kicsit szikrázott is. Ruhája káprázatos volt. Sötétkék rövidujjú felső, alatta egy világosabb kék színű vékony pulcsi volt rajta. Vállán volt védő, s a térdén is. Ha már itt tartunk, alul tapadós farmer volt rajta és egy barna szoknya, ami a térdéig ért. Volt rajta egy siklót formáló nyaklánc, meg egy vékony lánckarkötő is. Szóval ő lett a divat megtestesítője. Majd Lillandél tekintett velem farkasszemet Na jó. Rajta is egészen meglepődtem, hiszen nem ilyen változásra számítottam. De ezt eddig mivel minden jellemzésnél leírtam, most sem szerettem volna kihagyni. Haja félig leengedett, félig feltűzött, barna lett, néhol szőke tincsekkel. Szeme türkizesen csillogott. Ezt értsd szó szerint, mert tényleg csillogott. Felül egy elég sötét kék színű könyékig érő felső volt rajta. Nyakában egy szépen faragott gyémánt és arany keverékéből álló medál díszelgett. Alul farmer volt rajta, és egy barna szoknya, olyan Asztridos. Lábán barna bőrcsizma volt egy kevés fekete csíkkal megfűszerezve. Szóval olyan zebra mintás lett, csak épp a fehér helyett barna volt. Tehát ő is jócskán megváltozott - de ezt eddig mindig leírtam, miért is hagyjam ki most? Majd velük is bementem a faluba, sárkányt kerestünk, és Hangához vezettem őket ruhakészítésre. Ezek után felvettem a ruhámat, mert hamarosan este lesz, majd megkerestem a többieket, hogy megnézzem őket is, milyenek lettek (képek a végén). Melenának egy szürkés-kék szoknyás és csillogós, világoskék felsős ruhát varázsolt Hanga piros fodrokkal. A cipője piros lett kis aranygombokkal. Nala nagyon szép ruhát kapott. Míg a felső része zöld, addig az alsó része a ruhának kék lett, alul színátmenetben világosodott. A hajában egy cseresznyevirághoz hasonlító virágot tűzött egy kis lila csillaggal. A ruhája is csillagokkal volt terítve, úgy, mint nekem. Hikarinak is más lett a ruhája. Szettje igazán testhez simuló lett és a zöld és szürke árnyalataiban játszott. Középen neki is csillogott, mint mindenkinek. Haját feltűzte egy kontyba és egy kék virágot tűzött bele. Dyra ruhája is csillagosan csillogott, de neki kék és lila színekből állott a szettje. Karina piros, térdig érő ruhát viselt, amin arany színű gyémántok voltak, a szoknyarész pedig ragyogott. Cipője fodros lett, vörös ki kavicsokkal díszítve. Karján 2-2 aranykarkötő, nyakában kis piros fodor volt. Helenának is más lett a ruhája. Hajában csillagos fejpánt volt arany színben, felül pirosan csillogott a ruhája, bal vállán egy kék virág volt látható. Derekán egy bordó színű öv volt egy nappal díszítve. Középen a ruha zöld, sárga és piros árnyalatokban díszlett, alatta kék virágok, alul pedig egy lila, lenge szoknyarész lett neki. Cipője is arany volt és egy szalag futott fel a combja közepéig. A cipőn is látható volt a kék virágocska. Elina a haját összefogta, és egy kis szürke és barna árnyalatos gyémánt alakú dísszel tette szebbé, haja végét begöndörítette. Nyakában szürke virágok voltak, amik hasonlítottak a napraforgóra. A ruha az ősz színeit tükrözte, habár még nyár van. Az öv szürke lett, csakúgy, mint a szoknyarész, aminek az alját egy arany színű szalag futotta körbe és a szoknya maga az égboltot verte vissza. Cipője hasonló lett, mint Helenáé, csak neki szürke volt és az a szürke napraforgó díszlett rajta. Eliza is más lett. Haját ő is copfba fogta és egy hasonló alakú dísszel fogta körbe, mint Elina. Ruhája a kék és a rózsaszín színeit tükrözte vissza. Kis gyémánt alakú kövekkel díszített vállvédő volt rajta, derekát egy rózsaszín szalag kötötte meg, egy picivel lentebb, pedig 2 gyémántból formázott szívecske tette elegánssá a ruhát, de még az is rájátszott, hogy csillogott. Végül Lillandél következett. Amint megláttam, lesokkoltam. Hajába egy gyémántszerű almát formázó zöld színű csatot tett és néhány rózsaszín virággal díszítette. Ruhája a zöld és a narancssárga összes árnyalatát visszatükrözte. Igaz, hogy a cipője nagyrészt szürkésfekete volt, mint zöld, de az is nagyon szép lett, szoknyája pedig szintén csillagos volt, mint mindenkinek. Hanga igazán kitett magáért még az utolsó percekben is. Ezek után elindultunk sárkányainkkal a bálba. Már javában folyt a mulatság. Zene és mézsör mindenütt, amerre a szem ellát. Sokféle sárkány volt látható. Ekkor fel véltem fedezni egy kék hajú lányt. Erre nem igazán számítottam, mert amint felém pillantott, a szeme felragyogott és akkor jöttem rá valamire. Ő az, akit kerestem. Ő az, aki idehozott minket. Ő a kislány!
És akkor a képek:
*Én szemszögem*
(Irány vissza a jelen)
Miután odaértünk Hikarihoz, elkezdtük volna kifaggatni, de Hablaty közbe lépett, így mi csak Gothihoz menet kérdezgettük. Miután Asztrid magához tért, Hablaty felénk fordult:
-Nos... Az van, hogy ma este lenne egy bál, amire saját készítésű ruhát kell viselni. Meg még egy valami... A sárkányaitoknak is ott kell lenniük, de tudom, hogy még nincs. Szóval délután öt óráig kereshettek sárkányt, ha nem találtok, választok nektek az istállóból egyet. És majd öt órától pedig jelentkezzetek Hangánál, aki segít majd nektek a ruhával meg minden ilyesmi. De még mielőtt elmentek, szeretném tudni a neveteket - nem tudtuk, hogy mire kell, de azért bemondtuk. - Köszönöm. Nos, akkor mehettek - ezután mindenki a maga útjára ment és Hikari már megint eszméletlenül gyorsan elszáguldott. Én úgy döntöttem, hogy a tengerparton keresek valami sárkányt. Mikor odaértem, semmi különös dolgot nem láttam, majd egy sárkánysikolyt hallottam... A hang iránya felé futottam és akkor azt láttam, amitől rettegtem. Egy sárkány, pontosabban valamilyen fúria - mert igazából nagyon Éjfúriás volt a kinézete - egyik szárnya egy kisebb adag kő alá szorult. Elindultam, hogy segítsek neki, de ő rám mordult.
-Ne, hogy közelebb jöjj! - nagyon mérges és nagyon feszült volt, a hangján is hallatszott. De én nem hallgattam rá.
-Csak segíteni szeretnék - próbáltam kedvesen hozzá szólni, hogy azért tudjak is tenni valamit.
-Ha igazán segíteni szeretnél, akkor tűnj el innen! - hangja egyre mérgesebbé vált, érzései pedig rám is átragadtak.
-Ha ennyire szeretnél meghalni, akkor legyen! De tudd, én csak le akartam szedni azokat a köveket a szárnyadról! - hihetetlen mennyire képes vagyok átvenni egyes lények tulajdonságait. Most már ordítoztam vele, majd meglepődve tapasztaltam, hogy visszahőkölt, amitől én is. - Bocsánat. Nem akartam kiabálni, csak képes vagyok mások tulajdonságait átvenni.
-Hagyjuk. Én is szoktam ilyen lenni, főleg a szüleimmel. Habár már rég elköltöztem otthonról, még a mai napig visszajárok meglátogatni őket és... Várj! Te érted, amit mondok?
-Nos. Igen? - mondtam kérdésnek hangzóan.
-Nos. Ez. Remek! - nem számítottam ilyen válaszra de mindegy is. Ezek után pedig elkezdtünk beszélgetni gyakorlatilag mindenről, majd fél négy lett.
-Esetleg lennél a sárkányom? Mármint tudod, akivel együtt dolgozhatok, játszhatok és beszélgethetek. Mi a válaszod?
-Hát nem is tudom... Legyen akkor egy igen. És akkor nevet is kell rám akasztanod, hogy megtalálj engem.
-Hát igazából nem lenne nehéz a nagy tömegben megtalálni egy... Tulajdonképpen milyen sárkány is vagy?
-Én Vályatfúria lennék kedves. Az Ősi Fúriák leszármazottja vagyok és további 13 fajtársammal alkotjuk a Fúriák Szövetségét. Régen még viszályban voltunk egymással. Az Éjfúriák az eget akarták uralni, de sajnos mindannyiunknak vannak szárnyai, szóval ezzel senki sem értett egyet. Majd jöttek a Földfúriák, hogy akkor ők lemondanának a szárnyalásról a földért cserébe, de itt meg a Természetfúriák beleszóltak, mert úgy gondolták, hogy a föld őket illeti. Ezek után a Fényfúriák is kikérték maguknak a nappalt, de itt meg a Nap- és a Tűzfúriák állták útjukat. Még mi is veszekedtünk a Kristályfúriákkal a sötét helyekért, pedig semmi okunk nem lett volna rá. Rá két évre pedig jött 10 személy, akik jobb belátásra térítettek minket. Mindenki megvolt egészen mostanáig. Tegnap halottam, hogy újra elkezdődött a harc az Orkán- és az Időjárásfúriák között. Ma pedig újra nem tértek jó belátásra az Erő- és a Rémfúriák. Mindenhol van viszály valamilyen szinten, de remélem nem lesz súlyos, vagy esetleg valakik megint megoldják, de most véglegesen - figyelemmel kísértem végig a mondandóját. Elég fura volt. Nem is hittem, hogy a sárkányoknak is van történetük. Majd egy kicsit ledöbbent, mert valamit látott, szóval megkérdeztem. - Nos a szemed felcsillogott, pontosabban ragyogott. És mivel zöld, ezért a megállapításom az, hogy Éjfúria tekinteted van... - itt képzeljetek valami képszakadást, mint amikor a sorozatodba egy kis fekete képkockát látsz egy pillanatra. Egyáltalán mi az az Éjfúria tekintet? - Igazából még én sem tudom, hogy mit jelent, de találkoztam már Lángfúria tekintetű lánnyal is. Neki az volt a képessége, hogy tüzet tud gyújtani a kezével, s gyakorlatilag ugyanazokat a képességeket birtokolta, mint a Tüzesek. Ó! Tökre kiment a fejemből! Te még nem is tudsz a Kivetettekről.
-Milyen vetettek? - nem értettem, mire akar ezzel célozni, így ezt vágtam gyorsan rá.
-A Kivettettek. Felsőbbrendű lények, amiért a vikingek; zárójelben azok, akik sárkányokat ölnek; elűzik őket a szigetükről, legrosszabb esetben megölik. Szóval, kezdjük is, el, milyenek léteznek. Először is vannak az Időtlenek, akik képesek megmondani egy illető múltját, jelenét és jövőjét. Meg még a Futók, akik képesek olyan gyorsan futni, hogy 2 másodperc múlva már nem látod egy sík vidéken. De még vannak Tüzesek, akik képesek irányítani a tüzet, a tanultabbak pedig tudnak is csinálni a puszta elméjükkel. Léteznek Havasok és Légiek is, de ezekről csak annyit tudok, hogy a Havasok havat tudnak irányítani, habár vannak olyanok is, akik a vízhez is értenek, az erősebbek képesek havazást is létrehozni. A Légiek pedig tudnak repülni és a felhőket is ők hozzák létre. Az idősebbek akár tornádót is tudnak idézni, de a kezdők csak gyenge szeleket. Hallottam még a Fúrókról is, akik a földet tudják irányítani. A képzettebek tudnak a földbe ásni is, a tanultabbak már a sziklákat is kivájják. Anyukám még említett pár szót az Alvókról, akik képesek bárkit bármennyi időre elaltatni. De ez manapság már nagyon ritka, úgyhogy nem kell félni tőle. De még ott vannak a Sárvetők, akik a sarat irányítják, a Robbantók, akik, ha hozzá érnek bizonyos dolgokhoz, az fel fog robbanni, az Emelők, akik bármit fel tudnak emelni és elmozdítani, az Értők, akik beszélni tudnak bármelyik állattal, meg az Alakváltók, akik képesek bármivé átváltozni. Habár ott vannak a Memórialopók, akik képesek mindenki emlékét megnézni. Mint valami gömbökkel teli szoba, úgy látják az emlékeket. Akármit képesek lennének velük csinálni. Ha letakarják, akkor emlékezetkiesése lesz az illetőnek és lesznek olyan dézsa vu érzései. De akár össze is törhetik és akkor meg eltűnik az az emlék. De akár össze is kavarhatják, akkor az illető összezavarodik. De meg is nézhetik, így megtudják, mi történt. És legutolsó sorban a ek; a kivetettek kivetettjei pedig az Érzők. Ebből nagyon kevés van, és aki ilyen képesség birtokába jut, meg tudja változtatni a világ nézeteit. Emellett még érzik az érzelmeket, hallják a gondolatokat és erősebbek az érzékszerveik is. Szóval ennyi lenne a kiselőadásom. Milyen volt?
-Ööö. Nos. Nem is tudom. Egy kicsit elég sok volt. Mármint nem túl sok, hanem a memóriámhoz képest sok. De várjunk csak! Akkor én egy Érző vagyok?
-Hogy mi? Te lennél AZ az Érző, akiről még jóval korábban egy Melena nevű Időtlen megmondta, hogy az akkori Hildának a leszármazottja - aki Futó volt - lesz az, aki megmenti a világot?
-Hát nagyon úgy látszik. Amúgy a barátomat Melenának hívják, aki ezek szerint egy Memórialopó. Mert, ha Nala Időtlen; amit azért feltételezek, mert látta Asztrid "jövőjét"; akkor ő csak az lehet; akkor más nem láthat dolgokat, csak egy Memórialopó. Szerinted ez lehetséges? Mármint egy Futó leszármazottja egy Érző? Esetleg el tudnád sorolni, hogy a többieknek mi volt a képessége? Ja és a nevüket is mond légyszi!
-Hilda akkor Futó volt, Melena Időtlen, Eliza Légi, Nala Emelő, Helena Robbantó, Dyra Fúró, Hikari Értő, Elina Tüzes, Karina Memórialopó és Lillandél Alakváltó volt. Megfelelt? - valójában nem is volt fogalma, hogy ez mennyire tökéletes volt. De vajon honnan ismeri őket?
-Te honnan ismered őket? - tettem fel a kérdést. Nem várt választ kaptam. Valójában mostanában mindenre nem várt választ kapok.
-Ők voltak azok, akik békét teremtettek köztünk egy időre. Igazából csak ezer évre, mert ezer éve fejeződött be az előző viszálykodás. Amúgy meg, miért kérded?
-Nos, hát az van, hogy a barátaimat is így hívják.
-WOAW!!!! Ti lesztek a következő generáció, akik örökre megszűntetik a viszályt a Fúriák Szövetségében!! ÁÁÁÁÁÁ!!!! - ez a sárkány most komolyan fangörcsöt kapott? Nem hiszem el, hogy mi lennénk a következő generáció, akik megszabadítják a világot a Fúriák viszályától. Ez gyakorlatilag lehetetlen. De mi van, ha igaz? Aztán elkezdett megint világítani a szemem és a körmeim feketék lettek. Nem értettem, hogy mi történik.
-Mi történik? - kérdeztem, és ekkor váratlan dolgot tett. Felkapott a hátára és elrepült Hibbantról. Ezután egy lakatlan szigeten kötöttünk ki, ahol a kínok kínját éltem át. Olyan fájdalmakon mentem keresztül, hogy el sem tudjátok képzelni. A körmeim után a lábam és a karjaim kezdtek el feketedni, majd farokszárnyam nőtt, hátamon pedig éjfekete szárnyak jelentek meg. Ezután mindent máshogy láttam. Olyan volt, mint ha szépiában lenne a világ. És nem tudtam két lábra állni, mindig visszaestem és olyan magas lettem 4 kézlábon, mint Kristal. Igen Kristal, mert út közben elneveztem. Majd bele nézetem a szemébe, ami tükörként szolgált most. Megláttam benne magamat... egy Éjfúriaként????? Mi történt? Átváltoztam Éjfúriává? Az lehetetlen.
-Ezekkel most hogyan tudok repülni? Egyáltalán hogyan kell?
-Ez nagyon egyszerű. Egy kicsit rogyassz be mind a 4 mancsoddal, emeld fel mind 2 szárnyadat és mikor felugrassz, csapd le - ezután megpróbáltam, hátha sikerül és lássatok csodát, sikerült. Szerencsémre még fenn is maradtam a levegőben. Gyakoroltuk egy kicsit a fel és leszállást, majd a repülést, ezután elindultunk vissza Hibbantra. Úgy döntöttünk, hogy vállalva a következményeket, berepülünk a városba a főnöki házhoz. Ezek után valahogy sikerült vissza változni és bekopogtam. Hablaty ajtót nyitott és csodálkozással nézte a sárkányomat. Majd betessékelt. Ezután meséltem neki, hogy mi történt, mit tudtam meg és a többi. Elképedve hallgatta a történetet, s mivel az előadás végére 4 óra lett, úgy döntött, nekem adja azt a megtisztelő szerepet, hogy én leszek a bejelentő az esti ünnepségen, ezért készítettet nekem egy megfelelő ruhát. Amint felvettem, az éjfekete ruha olyan galaxis szerű hatásúvá vált. Nagyon úgy tűnt, mint a világűr. Ezek után oda adtam neki a hegedűt, készítettünk pár hangszert és elkezdtük kiválogatni a tulajdonosaikat. További 3 hegedű készült, azok pedig 3 igen szép hölgynek tulajdonába jutottak. A dob Takonypócnak került és lett 2 vokalista hölgyemény is. Lett még 2 cselló, 2 lánynak és 2 nagybőgő, 2 srácnak. Gyorsan összeszedtük őket, és elkezdtük a próbát. Mindenkinek sikerült találnom egy-egy szólamot, szóval senki sem maradt üres. A vokalista lányoknak megtanítottam a részüket, majd Hablaty következett. Neki nehezebb volt, mert őt hegedülni is meg kellett tanítanom és a dalt is ő énekelte, szóval neki még a szöveg is kellett... Nem volt könnyű menet, de végül minden úgy alakult, hogy tökéletes lett. Ezután 10-20 percet töltöttünk egy zongora elkésztésével, ami egy másik dalhoz kellett, hogy biztosra menjünk, ezen pedig Valka játszott. És még gitár is lett a végén, amit Fafej szólaltatott meg. Ezt is betanítottuk a bandának, hogy jól tudja mindenki. Ez után Hangához mentem, hogy igazítson a ruhán, de akármit is csinált, az mindig megváltozott. Alulra próbált felrakni néhány csipkét, de az is olyan galaxis mintájúvá vált. Úgy felidegelte magát, hogy már csak mintát rakott rá és azokat igazítgatta. Ezután megérkezett Nala is, oldalán; ha tippelnem kéne; egy Füstfúriával.
-Látom, te is találtál magadnak sárkányt.
-Hát igen. De hol van a tied? - kérdezte egy kicsit meglepődve.
-Az enyém Hablatynál tölti az időt Fogatlannal. Tudod, magamnak találtam egy Vályatfúriát és Hablaty szeretné megnézni közelebbről, ugyanis az Éjfúrián kívül nem találkozott más fúriákkal. De ha jól látom, te is egy ékes fúriát találtál magadnak, mégpedig egy Füstfúriát.
-Örvendek kisasszony. A nevem Árnyék, és pontosabban én találtam rá Nalára - kezdte az elég udvarias bemutatkozást a fiú sárkány.
-Én Hilda vagyok. Gondolom Nala mesélt rólam pár szót - erre bólintott, s bebizonyosodott, hogy igaz. - Esetleg te nem mesélnél magadról? Már mindent tudok a fúriákról, de a konkrét fajokról semmit.
-Nos. Kezdjük azzal, hogy hasonló képességekkel rendelkezek, mint a Füstlehellők, az Éjfúriák és a Légfúriák. Azaz füstöt tudok kibocsátani, el tudok tűnni a sötétben és szeleket tudok kavarni füsttel. A következő az, hogy SOHA NE TÉVESSZ ENGEM ÖSSZE MÁS FÚRIÁKKAL!! És asszem ennyi, amit illik tudni rólam és rólunk.
-Okké. Figyelj Nala. Ha esetleg megváltozik a ruha rajtad, akkor ne aggódj. Mást is tudsz - Ez után visszamentem kedvenc fúriámhoz, Kristalhoz. Majd még Hablattyal átbeszéltük az este menetét, hogy majd 10 óra tájt adja elő a dalt, és addig még van egy csomó dolgunk. Bementünk a nagyterembe, amit elkezdtünk füzérekkel és fénysorokkal díszíteni. Egy kis színpadot is rendeztünk, amire beraktuk a dobot és a zongorát. Valójában az összes hangszert elhelyeztük rajta és utána még rendeztünk egy utolsó próbát. Kőfej őrködött, hogy senki se jöjjön se be, se közel. A főpróba nagyon jól sikerült, s ezután eldöntötték a többiek, hogy elviszik a kottát, hogy gyakoroljanak. Azután pedig én gyakoroltam a magánszámomat, ha már újra összeáll a Hiccstrid. Ez a dal meglepetés lesz és egyedül Kőfej tud róla. Benne megbízok, mert nem olyan, mint a bátyja, hogy mindent elárul. De térjünk is vissza. Miután kimentem egy karrántást éreztem, s miután odanéztem, láttam, hogy Asztrid az. Hát még is ki lenne, aki elrángatna téged.
-Figyi. Tudom, hogy Hablaty téged nevezett ki bemondónak, szóval mindent tudsz, hogy mi fog történni ma este. Ki vele! Mit titkol Hablaty? - ezek után úgy néztem rá, mint aki nem értené, hogy mit mond.
-Tessék? - kérdeztem.
-Tudom, hogy tudod, szóval ne játszd meg magadat!
-De én tényleg nem értem miről beszélsz - nem csoda, hogy egy színjátszó csoportot alakítottunk a lányokkal, mert ez nagyon jól megy nekünk.
-Rendben. Akkor hiszek neked. De rajtad tartom a szememet!
-Oké - ezek után mind a dolgunkra mentünk. Úgy döntöttünk a lányokkal, hogy délután még áthívjuk a többieket is a bálra. Először Rebeka és Réka jött. Rebeka mivel a Dyra név mellett döntött, így hát szólítanom most már ekképpen kell. Réka viszont a Karina nevet választottam. Nem tudom, hogy honnan jött, de ez mindegy is. Miután átléptünk, vetettem egy pillantást mindkettőjükre. Először Dyrára néztem. Hihetetlen, hogy mekkora változáson esett át, amint átment a kapun. Haja gyönyörűen feltűzött lett, s természetesen barna. Szeme sárga volt, amit be kell valljak még sosem láttam. De citromsárga. Szóval ez eléggé hihetetlen. Felsője rövidujjú fehér lett, alatta egy nagyon világoskék színű vékony pulcsi volt rajta. Volt a kezén egy gyönyörűen megmunkált karkötő és egy kesztyű, ami bőrből készült, s nem volt ujja. Alul tapadós farmer lett neki, de nem volt hozzá szoknya. Csizmája hófehér, enyhén barnára színezett szőrmével lett díszítve és néhány kisebb csattal lett felszerelve. Szóval tényleg megváltozott. Valójában eddig mindenki nagy változáson esett át, tehát nincs miről beszélnem. Majd Karinára esett tekintetem. Haja lila lett, a végén nagy loknikkal. Szeme sötétebb barna lett, mint Nalának, de gondolom ennek oka van. Ruhája az arany és a piros színeket váltotta, de volt egy-két zöld is benne. Volt neki néhány aranykarkötője, és egy arany nyaklánca. Alul tapadós farmer és egy szép pirosra színezett bőrszoknya volt látható. Volt neki még egy szép, fekete és barna árnyalatos csizmája is. Majd bekísértem őket a faluba, ahol bemutattam őket Hablatynak és utána kerestek nekik egy ideiglenes sárkányt és készítettek egy-egy ruhát. Ezek után visszamentem és Tamival, Edinával, Nikivel és Gabival találtam szembe magamat. Nekik a nevük sorban Helena, Elina, Eliza és Lillandél lett. Tamira futott először a pillantásom. Na jó, nem írom le sokszor, amit eddig, de muszáj: Teljesen megváltozott! Haja, ha ki lenne engedve, tuti a bokájáig érne, de így befonva combközépig ért neki. Szeme nem olyan sötét, de nem is olyan világos narancssárga színű lett pirossal keverve és csillámlott. Ruhája sárga lett néhány lila színnel megfűszerezve. Karján egy kék karkötő, nyakát körbe fonta egy lánc. Alul tapadós farmer volt neki is, de szintén szoknya nélkül és egy sötétbarna csizma, ami apró kövekkel lett díszítve. Majd Elina jött. Haja aranysárga lett egy hosszú piros csíkkal és a bokájáig ért. Szeme szürkés színekben pompázott. Felsője a szürke és az ősz színeit adta vissza, vagyis olyan narancssárgás feelinget adott. Alul tapadós farmer, csizmája szürkés lett, a talpa pedig fa hatású. Ezek után Elizára esett tekintetem. Haja hosszú egyenes lett. A színe fura volt, ugyanis a feje tetején még fekete, majd egyre lentebb világosabb lett. Vagyis a színek így folytatták: fekete-barna-szőkés barna-szőke. Szóval egy eléggé fura, mégis gyönyörű hajszíne lett. A szeme, mint a tenger mélye, olyan kék volt, sőt egy kicsit szikrázott is. Ruhája káprázatos volt. Sötétkék rövidujjú felső, alatta egy világosabb kék színű vékony pulcsi volt rajta. Vállán volt védő, s a térdén is. Ha már itt tartunk, alul tapadós farmer volt rajta és egy barna szoknya, ami a térdéig ért. Volt rajta egy siklót formáló nyaklánc, meg egy vékony lánckarkötő is. Szóval ő lett a divat megtestesítője. Majd Lillandél tekintett velem farkasszemet Na jó. Rajta is egészen meglepődtem, hiszen nem ilyen változásra számítottam. De ezt eddig mivel minden jellemzésnél leírtam, most sem szerettem volna kihagyni. Haja félig leengedett, félig feltűzött, barna lett, néhol szőke tincsekkel. Szeme türkizesen csillogott. Ezt értsd szó szerint, mert tényleg csillogott. Felül egy elég sötét kék színű könyékig érő felső volt rajta. Nyakában egy szépen faragott gyémánt és arany keverékéből álló medál díszelgett. Alul farmer volt rajta, és egy barna szoknya, olyan Asztridos. Lábán barna bőrcsizma volt egy kevés fekete csíkkal megfűszerezve. Szóval olyan zebra mintás lett, csak épp a fehér helyett barna volt. Tehát ő is jócskán megváltozott - de ezt eddig mindig leírtam, miért is hagyjam ki most? Majd velük is bementem a faluba, sárkányt kerestünk, és Hangához vezettem őket ruhakészítésre. Ezek után felvettem a ruhámat, mert hamarosan este lesz, majd megkerestem a többieket, hogy megnézzem őket is, milyenek lettek (képek a végén). Melenának egy szürkés-kék szoknyás és csillogós, világoskék felsős ruhát varázsolt Hanga piros fodrokkal. A cipője piros lett kis aranygombokkal. Nala nagyon szép ruhát kapott. Míg a felső része zöld, addig az alsó része a ruhának kék lett, alul színátmenetben világosodott. A hajában egy cseresznyevirághoz hasonlító virágot tűzött egy kis lila csillaggal. A ruhája is csillagokkal volt terítve, úgy, mint nekem. Hikarinak is más lett a ruhája. Szettje igazán testhez simuló lett és a zöld és szürke árnyalataiban játszott. Középen neki is csillogott, mint mindenkinek. Haját feltűzte egy kontyba és egy kék virágot tűzött bele. Dyra ruhája is csillagosan csillogott, de neki kék és lila színekből állott a szettje. Karina piros, térdig érő ruhát viselt, amin arany színű gyémántok voltak, a szoknyarész pedig ragyogott. Cipője fodros lett, vörös ki kavicsokkal díszítve. Karján 2-2 aranykarkötő, nyakában kis piros fodor volt. Helenának is más lett a ruhája. Hajában csillagos fejpánt volt arany színben, felül pirosan csillogott a ruhája, bal vállán egy kék virág volt látható. Derekán egy bordó színű öv volt egy nappal díszítve. Középen a ruha zöld, sárga és piros árnyalatokban díszlett, alatta kék virágok, alul pedig egy lila, lenge szoknyarész lett neki. Cipője is arany volt és egy szalag futott fel a combja közepéig. A cipőn is látható volt a kék virágocska. Elina a haját összefogta, és egy kis szürke és barna árnyalatos gyémánt alakú dísszel tette szebbé, haja végét begöndörítette. Nyakában szürke virágok voltak, amik hasonlítottak a napraforgóra. A ruha az ősz színeit tükrözte, habár még nyár van. Az öv szürke lett, csakúgy, mint a szoknyarész, aminek az alját egy arany színű szalag futotta körbe és a szoknya maga az égboltot verte vissza. Cipője hasonló lett, mint Helenáé, csak neki szürke volt és az a szürke napraforgó díszlett rajta. Eliza is más lett. Haját ő is copfba fogta és egy hasonló alakú dísszel fogta körbe, mint Elina. Ruhája a kék és a rózsaszín színeit tükrözte vissza. Kis gyémánt alakú kövekkel díszített vállvédő volt rajta, derekát egy rózsaszín szalag kötötte meg, egy picivel lentebb, pedig 2 gyémántból formázott szívecske tette elegánssá a ruhát, de még az is rájátszott, hogy csillogott. Végül Lillandél következett. Amint megláttam, lesokkoltam. Hajába egy gyémántszerű almát formázó zöld színű csatot tett és néhány rózsaszín virággal díszítette. Ruhája a zöld és a narancssárga összes árnyalatát visszatükrözte. Igaz, hogy a cipője nagyrészt szürkésfekete volt, mint zöld, de az is nagyon szép lett, szoknyája pedig szintén csillagos volt, mint mindenkinek. Hanga igazán kitett magáért még az utolsó percekben is. Ezek után elindultunk sárkányainkkal a bálba. Már javában folyt a mulatság. Zene és mézsör mindenütt, amerre a szem ellát. Sokféle sárkány volt látható. Ekkor fel véltem fedezni egy kék hajú lányt. Erre nem igazán számítottam, mert amint felém pillantott, a szeme felragyogott és akkor jöttem rá valamire. Ő az, akit kerestem. Ő az, aki idehozott minket. Ő a kislány!
És akkor a képek:
Én/Hilda
Melena
Nala
Hikari
Dyra
Karina
Helena
Elina
Eliza
Lillandél
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése